A pilisborosjenői iskola tantestületének levele

Tisztelt Szülők!

Engedjenek meg nekünk néhány észrevételt az utolsó szó jogán!

Mindenekelőtt köszönettel tartozunk Önöknek azért, hogy rokonszenvvel gondolnak iskolánkra, illetve hogy minden hivatalos fórumon megragadták az alkalmat, hogy munkánkkal kapcsolatos kedvező véleményüknek hangot adjanak.
Elmondták a legtöbbet, amit iskoláról mondani lehet, világossá vált, hogy Önöknek is érték a barátságos-, bensőséges légkörben, családias hangulatban, bizalmon, törődésen alapuló közös munka a gyerekekkel, amelynek fennmaradását most veszélyben érezzük.
Emellett úgy gondoljuk, joggal várják, hogy beszámoljunk az intézményben folyó szakmai munka színvonaláról is!
Öt évre visszamenőleg vizsgáltuk felvételi mutatóinkat, és megállapítottuk, hogy diákjaink döntő többségét gimnáziumba vették fel, sokat közülük nyelvszakra, vagy tehetséggondozó középiskolába, pedig nem válogatott gyerekekkel dolgozunk, nekünk a falu és az élet válogatja ki a gyerekeket!
Elgondolkodtató, hogy jól megfigyelhető összefüggés mutatkozik az osztálylétszámok és a gimnáziumba bejutó gyerekek száma között, 30 körülire duzzasztott osztálylétszámok esetében egyértelmű visszaesés tapasztalható. Ennek fényében különösen elkeserítő az Önkormányzat törekvése a felső határokat feszegető osztálylétszámok kialakítására, párhuzamos osztályok indítása helyett. Az osztályösszevonások kapcsán elhangzott, hogy a tantestület és a szülők nem akarják megérteni, hogy ez milyen nagy költségmegtakarítás volt az önkormányzatnak. Pedagógusként úgy érezzük, ha majd egymillió forintot fontosabbnak gondolunk, mint a nehézségekkel küzdő gyerekek boldogulását, akkor inkább bankárnak állunk, mint tanárnak.
Tudniuk kell, hogy Dienes Dóra kolléganőnk az Önkormányzat kérdésére a megbízott igazgatói poszt elvállalásáról azért nem mondott igent, mert az őszi szünet közepén jártunk és tudta, hogy egy ilyen fontos pozíciót csak akkor tölthet be felelősen, ha előbb kikéri a tantestület véleményét, és megbizonyosodik azoknak az embereknek a támogatásáról, akikkel együtt kell majd dolgoznia. Még ha tudta is, hogy egy emberként támogatjuk Őt, a szánkból akarta hallani…
A leghatározottabban visszautasítjuk a gyakran elhangzó vádat, hogy a tantestület különböző pótlékok és illetmények megvonása miatt bolydult fel!
Legfőbb keserűségünk a párbeszéd-, az egyeztetés teljes hiánya a diktatórikusan meghozott döntések előtt, a fagyos légkör, amelyben minden szavunkról feljegyzés készül, örökösen hibáinkat, mulasztásainkat lesik, ahol megtörténhet, hogy másnap kicserélik a zárat az iskola ajtaján, mert előző nap a pedagógusok délután összegyűltek az intézményben egy kis beszélgetésre.
Nem vagyunk ellenségei a törvényes működésnek, ám csodálkozunk, hogy az elmúlt évek szakértői vizsgálatai miért nem tárták fel és hozták mindannyiunk tudomására a most óriásinak feltüntetett szabálytalanságokat? Vagy mégsem olyan óriásiak?
Amennyiben viszont feltárták és az Önkormányzatnak tudomása volt ilyesmiről, miért nem ragaszkodott a törvényesség betartásához már év elején, vagy miért nem adja meg év végéig a törvény által engedélyezett időt az átalakításra?
Az Önkormányzat által felkért szaktanácsadó folyamatos múltba fordulással vádol minket.
Szeretnénk emlékeztetni, hogy a múltban az évnek ebben a szakában a pedagógusok éjszakánként korcsolyapálya készítésén fáradoztak, hogy kivilágított, zenés pályán keringhessenek gyerekeink. Igen, vállaljuk, legszívesebben abba a békés múltba fordulunk!
Többször elhangzott, hogy a világ megváltozott, vegyük tudomásul. Ilyen változást, köszönjük szépen, nem kérünk. Ezzel nem tudunk egyetérteni. Ha máshol rossz, nálunk is legyen rossz?

Megerősítő támogatásukat még egyszer köszönjük! Igyekszünk, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is a gyerekek érdekeit szem előtt tartva folytassuk munkánkat!

A pilisborosjenői iskola tantestülete

Pilisborosjenő, 2010. január. 26.