2010. január 13., szerda

Oktatási Jogok Hivatalának állasfoglalása a testi fenyítésről

Pár érdekes mondat:

A SZEMÉLYI SZABADSÁGJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE

Az oktatási jogok biztosának következetesen képviselt álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, a fizikai bántalmazás. Tapasztalataink szerint az intézményvezetők maguk is komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést, felmerülése esetén körültekintő vizsgálatot folytatnak le a történtek tisztázása, a felelősség megállapítása, és a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ennek ellenére a 2008. évben is érkeztek hozzánk e tárgyban panaszok, ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni a következőket. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit - így az oktatás valamennyi szereplőjét - megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

A testi fenyítést alkalmazó pedagógusok részéről gyakran elhangzik az az érv, hogy a rend biztosítása érdekében a súlyosan fegyelmezetlen gyermekkel, tanulóval szemben a pedagógusnak gyakran nincs más eszköze, mint a testi fenyítés.
Amennyiben a gyermek fegyelmezetlen, indokolt, hogy a pedagógus vele szemben valamilyen fegyelmező eszközt alkalmazzon. Ennek azonban szigorú jogi korlátai vannak: nem alkalmazható olyan fegyelmezési eszköz, amellyel a pedagógus megsérti a gyermek legalapvetőbb jogait, a méltósághoz és a testi épséghez való jogát.

A testi fenyítés alkalmazásával továbbá a pedagógus jelentős súlyú fegyelmi vétséget követ el, amelynek esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munkáltató kötelező feladatává teszi a fegyelmi eljárás megindítását. A 46. § (8) bekezdése értelmében a fegyelmi eljárás lefolytatása akkor mellőzhető, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott, azonban jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása, annak mellőzésére ilyen esetben nincs lehetőség.


A szülők gyakran sérelmezik, hogy a testi fenyítést alkalmazó pedagógus ellen indul ugyan fegyelmi eljárás, annak végén azonban túl enyhe fegyelmi büntetést szabnak ki. A szülők ugyanis gyakran gondolják úgy, hogy az egyetlen lehetséges megoldás ilyen esetben, ha a bántalmazó tanárt fegyelmi úton elbocsátják az iskolából.

Köszönöm a linket.