Ma este e-mail-ben érkezett az alábbi elgondolkodtató írás. Jó olvasást!
"Amikor a kilencvenes években a lányom elkezdett a borosjenői iskolába járni nagyon meg voltunk vele elégedve. Kiscsoportos nyelvoktatás elsőtől, csoportbontások a nehezebb tárgyakból, zeneiskola, kirándulások, nyári táborok, tanulmányi versenyek. Ráadásul mindez helyben néhány perc sétával elérhető távolságban. Amikor lenéztem a városra és láttam a barna szmogot szétterülni Pest felett, akkor mindig jóleső érzés fogott el, hogy legalább a lányomnak nem kell ott élnie. A gyerekekkel egy összehangolt, tapasztalt pedagógus gárda foglalkozott. Megnyugtató volt tudni, hogy a gyerek mindig szem előtt van. Ismertük az osztálytársait, azok szüleit, nem kellett félni, hogy elkallódik, rossz társaságba keveredik. Az iskola népszerű volt. A tanulók létszáma folyamatosan emelkedett, még a környező településekről is beiratkoztak a jenői iskolába. Teljesen reálisnak tűnt az a cél, hogy idővel átalakulhat az iskola 12 osztályos gimnáziummá, hiszen a falu növekszik, fejlődik a környezet ideális.
A mai helyzet lehangoló. Egyre kevesebben iratkoznak be az elsőbe és akik beiratkoznak azok is elhúznak 4. vagy 6. után. Megszűntek a párhuzamos osztályok, csoportbontások. Egyre kevesebb a választható lehetőség a gyerekek számára. A pedagógiai szempontok háttérbe szorultak a gazdasági szempontokkal szemben. Több nagy tudású tanár menekült már el.. Ha ez a tendencia megmarad és 6. után nem marad gyerek, megszűnik a nyolcosztályos általános iskola. Hozzácsapják az ürömi iskolához.
Felmerült bennem a kérdés. Kinek jó ez?
Nem jó a gyerekeknek.
Az állandó személyi és módszertani változások elbizonytalanítják, összezavarják őket. Az összevont osztályokban kevesebb figyelem jut egy gyerekre. Kevesebb hasznos elfoglaltságot talál a tanítás után. De azok sem járnak jobban, akik bejárnak a városba, hiszen az utazás teljesen értelmetlenül visz el mindennap több órát az életükből.
Nem jó a szülőknek.
Azoknak, akik már ide sem merték hozni a gyereküket meg kell oldani az alsósok szállítását, ami nem kis gond. Le kellett mondani a gyerekük számára biztosítható kellemes, egészséges szép környezetről, pedig sokan ezért költöztek ide.
Azoknak is egyre rosszabb, akik még nem vitték el a gyermeküket, mert egyre többe kerül az iskolán kívüli foglalkozások finanszírozása.
Nem jó a pedagógusoknak.
A munkájuk semmibevétele, az állandó zaklatás fenyegetettség érzése kihat az egészségükre, munkájukra. A legjobb szándék mellett is kevesebb energiájuk jut a gyerekekre. A rossz munkahelyi légkör minden területen, nem csak az oktatásban, rontja a dolgozók teljesítményét. Ezért fontos a jó vezető megválasztása, mert a feladatok összehangolásával, a motivációk megteremtésével jelentősen tudja növelni a munka hatékonyságát. Az a vezető, aki erre nem képes az alkalmatlan a feladatára.
Nem jó az önkormányzatnak.
Mi értelme van a választások előtt néhány hónappal olyan teljesen irracionális szabályokhoz ragaszkodni, amelyek súlytalan papírok megszerzéséhez kötik bizonyos munkakörök betöltését. Mit ér az a rendelet, ami megtilthatja komoly gyakorlattal rendelkező tanárok alkalmazását? Az ilyen szabályok fő célja a továbbképzési rendszerben érdekeltek jövedelmének a biztosítása. Ráadásul mindenki tisztában van vele, hogy a következő kormány a rendszert át fogja alakítani.
Nem látok bele az önkormányzat költségvetésébe, de azt tudom, hogy amíg egy költségvetésben szerepel az a tétel, hogy "beruházás", addig nem lehet azt mondani, hogy nincs pénz. Én nehezen tudok elfogadni olyan indokot, ami bármit fontosabbnak nyilvánít a gyerekeink jövőjénél.
Ezzel a "rendcsinálással" nem szereztek egy plusz szavazót sem a tisztelt képviselő urak és hölgyek.
Nem jó a falunak.
A nyáron találkoztam egy ismerőssel, akinek nemrég született gyermeke. Amikor megtudta, hogy Pilisborosjenőn lakom felcsillant a szeme. Már egy ideje szeretne kiköltözni a városból. Fontosnak tartja, hogy a baba egészséges környezetben nőjön fel. Az első kérdése az volt: Milyen az iskola? És ha döntenie kell két hasonló lehetőség közül akkor azt fogja választani ahol jobb az iskola. Ha végig nézzük az ingatlan hirdetéseket egyre több borosjenői ingatlannal találkozunk.
Sajnos az ingatlanpiac nagyon kiszámíthatatlan és az ingatlan értékét az építészeti paraméterei mellet egyre inkább befolyásolják egyéb körülmények: milyen a faluban az oktatás, a kulturális élet, közbiztonság.
Ha egy település átalakul alvófaluvá, akkor ott leépül a társadalmi élet, romlik a közhangulat, a közbiztonság.
Sokan mondják, hogy az agglomerációt nem kell félteni. Itt csak nőhet az ingatlanok értéke. Sajnos nem így van. Ha egy településen rossz a közhangulat akkor megindul az elvándorlás és ezt a folyamatot nagyon nehéz visszafordítani.
Kinek jó ez???
Miért nem tudunk összefogni és teremteni egy olyan falut, ahol mindig is szerettünk volna élni?"
SZJ
